Agyagfalva

Agyagfalva Orbán Balázs leírásában így szerepel: „ily nevét a közhiedelem szerint agyagos talajáról nyerte, azonban ezen leszármaztatás lehet hibás is, mert a már szent István korában előforduló őstelep Agyfölde néven szerepel, mi inkább arra mutatna, hogy nevét Agy nevü őstől nyerte, és hogy Agy-ág vagy Agy utódainak volt faluja, s hogy az Agyágfalva később idomitatott át Agyagfalvává, és ez annyivel hihetőbb, mert Agyagfalva területe talán legkevésbé agyagos Udvarhelyszék talaja közt. Hagyomány szerint e falu régen benn feküdt a tér közepén, a mostani Fancsika hidja táján, s egyik részét Fancsikafalának nevezték, de ellenséges zaklatások és árvizeknek lévén kitéve, elköltözött mostani helyére, hogy mikor? nincsen rá adat, de hogy az a XIII-dik század előtt történt, azt bizonyitja régi temploma, mely az átmeneti korszak müve, mint azt körives diadalive és hátulsó karának octagon oszlopokon nyugvó körives válvei (Arkaden) bizonyitják. És igy ezen épitészeti müemlék egyszersmind történeti utmutatás arra, hogy Agyagfalva már a XIII-dik században mostani helyén feküdt.” Ugyanakkor Agyagfalva határában, Agyagfalva és Mátisfalva közé eső, „Két árok közé” nevezett düllőn bronzkori település nyomai találhatóak.

A falu szerkezete a környező táj természeti elemeivel harmonikus kapcsolatot alkot, hossztengelye a patak folyásával párhuzamosan húzódik. Dombok veszik körül, részben maga is dombra épült, amely néhány jellegzetes, dombra felkapaszkodó meredek utcájáról ismerhető fel. Utcáit számos nagy fa és a patak mentén húzódó növényzet díszíti. Szerkezete fokozatosan olvad bele a környező tájba a telkek végén húzódó szántóföldekkel és gyümölcsösökkel.

Tanulmányok

Rajzolt rész

Írott rész

Települési értékelő adatlapok

Képek

KATEGÓRIÁK:

Faluképvédelem
AZ ÖN HOZZÁSZÓLÁSA