Kőrispatak

Kőrispatak 88.76 ha-on terül el, Etéd községhez tartozik, Hargita megyében, a nyugati határt képviselvén Maros megyével. A Kis-Küküllő vízrajzi medencéhez tartozik, Küsmöd patak mentén, körülbelül 600m tengerszint fölött. A terület hajlamos a talajerózióra, emiatt szükségesek a folyamatos rendszerezési munkálatok. Kőrispatak megközelítése két irányból lehetséges: Marosszentgyörgyön át, amely 14 km távolságra helyezkedik el, valamint Etéd irányából. A költői tájképekkel rendelkező utat, amely Bözödújfalu tó mellett halad el, a Tündérek Útjanak is nevezik, a helyi legendák azt mesélik, hogy ezek szokása az utasokat elcsábítani szép énekekkel, vagy elijeszteni őket. A helyi éghajlat hajlamos a gyors hőcserére, amit az állandó hideg légtömeg jellemez a téli időszakban. A település fő gazdasági profilja állattartás-mezőgazdaság, másodlagos a faipar és bányászati tevékenységek. A falu a szalmakalapról vált híressé, ami ma már helyi szinten mindenki által gyakorolt kézműves tevékenység. 2001-ben megalakult egy szalmakalap múzeum.

Kőrispatak a környék egyik legrégibb települése, az első megjelenések hivatalos dokumentumokban 1382-ből származnak, viszont a terület lakva volt már a közép- és késői ezüstkorszakban is. Őskori kemence maradványokat találtak, Wietenberg-kultúrából, és dák kerámia maradványokat a népvándorlás korából, a VII-IX századból. 1614-ben a faluban 5 család volt, 1786-ban már 59 lakosa volt. Manapság a faluban kb 725 személy van, népesedési megállás jelentkezett az utolsó két évtizedben.

Kőrispatak lineáris, útmenti szerkezetű, elágazó mellékutcákkal fejlődött egy középpontból, a főút mentén kelet-nyugat irányban. A falu központja nagyjából a település mértani középpontjában található, a két út kereszteződésénél,ami egy kiegyensúlyozott előrehaladást bizonyít. A falu központját még napjainkban is a fő középületek határozzák meg, a templom, az iskola, a művelődési ház. A házak elhelyezése a parcellán többnyire utcafronti. Ez az elhelyezés a parcellán egy szabályos utcafrontot, valamint a bejárati kapuk és más új funkciók által egy ütemezett dinamikát eredményez, néhol nagyobb megszakításokkal. A domináns utcafrontot fésűs beépítés jelemzi. A csűr keresztirányban helyezkedik, két részre osztva az udvart. Egyéb gazdasági épület a ház meghosszabításában található, vagy az utcafronton, mint pl: kemence, kút, különösen a sütő (nyári konyha) esetében. Mindez tükrözi, hogy jelenleg a falu kénytelen változásokat elviselni, mégis a hagyományos porta nagy része érintetlen marad, megőrzi az eredeti tipológiát, beleértve a klasszikus elemeket: udvarfelosztás, csűr, kapu, kút, sütő-ház, kemence és más melléképületek.

Tanulmányok

Magyar nyelvű dokumentáció

Helyi urbanisztikai szabályzat

Képek

KATEGÓRIÁK:

AZ ÖN HOZZÁSZÓLÁSA


Maximum feltölthető fájlméret: 15 MB.
Feltölthető fájltípusok: kép, dokumentum.