Székelyvarság

Hargita megye legnagyobb szórványtelepülése, területe körülbelül 77 négyzetkilométer, és a Nagy-Küküllő forrásvidékén fekszik. Ugyanakkor egyike Székelyföld legfiatalabb falvainak, önálló községként, Varságtelep néven 1907-ben jött létre, amikor az oroszhegyi és korondi nyári szállások állandósultak. Mostani nevét 1909-től viseli.

Részei: a Központ, Varságtisztása, Bolygóbükke, Forrásköze, Sólyomkőpataka, Nagykútpataka, Bagzos és Küküllőtelep. Jellegzetes erdélyi magyar hegyi szórványtelepülés. Székelyudvarhelyről északra fekszik és a környék legmagasabb szintjén, a varsági fennsíkon fekvő település. Területe a görgényi havasok déli részének két kitörés központja: a Somlyó, részletezve a Nagy-Somlyó – 1575 m és a csomafalvi Délhegy – 1695 m, ezek déli előterében kialakult vulkáni törmelékekből felépülő fennsík.

A tanyák a Székelyvarsági-medence teljes területét behálózzák. A tájképet jellegzetesen meghatározza a tanya magányossága a természet közelségében. A tanyát egy, kettő vagy három külső kert övezi, amely közepén találhatók az épületegységek. A tisztaudvar köré csoportosulnak a lakó épületek (régi és új) és az ezt kiszolgáló egyéb épületek, a gazdasági udvar köré pedig a gazdasági épületek. A tanyavilág utcahálózatát hálóhoz hasonló mezei utak alkotják. A falu központja a tömbösen kialakult részen alakult ki. Itt található a templom, községháza, kultúrház,iskola stb. A település e részén tömör fésűs telekkiosztást találtunk.A térségre sűrű vízhálózat jellemző, területén ered a Nagy-Küküllő, ami mentén kialakuló völgy és a Varság patak völgye három részre osztja a fensíkot. A völgyekben ritkábban, de szintén megtalálhatóak a tanyára jellemző életforma, viszont itt a leghangsúlyosabb az új épített környezetbehatolása a hétvégi nyaralók számottevő megjelenése.

Tanulmányok

Képek

KATEGÓRIÁK:

Faluképvédelem