Római katolikus és örmény katolikus Szent Anna kápolnák a Csobot-hegyen - Gyergyószenmiklós
„Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.”(József Attila: A Dunánál)
Hargita Megye Tanácsának Főépítészi hivatala 2004-től elkötelezte magát az épített örökség védelme mellett. Országos szinten elsőként indított saját programot a műemlékek felmérésére és felújítására, majd 2007-től a régészeti kutatások támogatására. 2009-től három szakmai kezdeményezés ékelte be magát a hivatal tevékenységébe – a Máréfalvi Kovács Piroska néni székelykapu-mentő mozgalma, a Pogány-havas Kistérségi Társulás településkép-védelmi projektje és az Országépítő Kós Károly Egyesülés Modern Székely Ház tervpályázata.
Épített örökségünk
Római katolikus Szent Antal kápolna – Gyergyószárhegy
A Szent Antal kápolna a Szármány-hegy (967 m) déli nyúlványán, 870 m magasságban található. A 15. századból való egykori gyergyói zarándokhely a késő gótika jegyeit hordozza. A helynek ma is különös varázsa van, szép kilátás nyílik innen az egész Gyergyói-medencére.
Az 1700-as évek során történt egy nagyobb felújítás, ahol a mai napig, minden év augusztusában búcsút tartanak a szárhegyiek.
Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván.
Római katolikus templom – Gyergyószárhegy
A gyergyószárhegyi római katolikus templom a román-kor és a késő gótika egyik szép emléke, Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemléktemplomként szerepel.
A falu első temploma 1235-ben épült, a hagyomány szerint a Bányának nevezett helyen, ahol régen márványt bányásztak. A 15. században a román kori templom helyébe gótikus templomot építettek.
A templom déli oldalán kőbe vésve az 1400-as évszám olvasható, amely valószínűleg az átépítés dátumát jelzi. Az épület három, jól elkülöníthető részből áll: a szentélyből, a főhajóból és a toronyból. A templomot magas kőfal veszi körül.
Az 1488-ban épűlt toronyban három harang van: nagy, közepes és kicsi, ma már motorral működtetik őket. A harangoknál hatalmas ablakok vannak, és fölöttük órák. Az utóbbi években újrafödték, központi fűtést vezettek be, új erősítőrendszert építettek be, újrapadolták, új padokat készítettek és felújítatták az orgonát.
A templomban található egy 13. századi homokkőből készült keresztelőkút darabja, amelyet a bukaresti Történelmi Múzeumban állítottak ki. A sekrestye régi padlásán egy különleges középkori faldísz látható, amelyen egy futó kutya alakja fedezhető fel. Az altemplomban a Lázár család tagjai vannak eltemetve. A templom előtt értékes kőkeresztek találhatók, a legrégebbi az 1660-as évekből származik.
Ferences kolostor – Gyergyószárhegy
A szárhegyi ferences kolostor és templom a Szármány-hegy déli oldalán épült fel, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint illetve György József erdélyi ferences rendtörténet írója szerint öt kereszt alakban felépített kápolna állott, melyeket a Lázár grófok egyik, Rómából hazatérő őse álomban történt szent megintés következtében épített, és azokat erős védőfalakkal vette körül.
1665-től 1669-ig a kolostor házfőnöke P. Taploczai István volt. Az ő idején épült fel a kolostor kezdetleges épülete, úgy, hogy az öt kápolna közül a legnagyobb kápolnát, a Szűzanya tisztelete szentelt kápolnát kolostorkápolnává alakította át. A mostani kolostor hegyfelőli részét és a templom tornyát kőből P.Kálmándi Ferenc kezdte építtetni 1690-ben, a kolostor nyugati oldalát P.Veress Dániel építette 1712-ben.
1951-től a rendszerváltásig az állami hatóságok különféle mezőgazdasági célokra használták fel a kolostor épületét. 1974-től szerződéses alapon 25 éven át a kolostort a Hargita Megyei Művésztábor használta.
Az 1960-as években rövid ideig itt tevékenykedett P. Papp Asztrik. 1978 augusztusától P. Kádár Kálmán István vette át a zárdafőnökséget (amennyire azt tehette, ugyanis két szobát használhatott csak) és vezette azt 1997-ig. Őt követte P. Ferencz Béla Ervin atya, aki 2013-ig volt gondos őre a rendháznak. Napjainkban ugyanezt a feladatot Fr. Laczkó-Dávid Anaklét tölti be.
A kolostor udvarában a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthona működik. Napjainkban a kolostort és a templomot tehát a ferences szerzetesek gondozzák. A kolostor és környéke jó, alkalmas helyet és lehetőséget kínál a csendes elvonulásra, lelkigyakorlatra, akár egyénileg, vagy csoportosan.
A faluból 1700-tól mostanáig 44 ferences került ki. A kolostor templomának kriptájába, illetve a templom földjében ötvenhárom ferences szerzetes nyugszik, köztük olyan jeles személyiségek, mint Kájoni János, Lukács Mansvét, Gurzó Anaklét vagy Ferencz Ervin. A kolostor temploma egyben búcsújáró hely is, kegytemplom, különösen a kilenc keddi ájtatosságok idején illetve itt tartják a Kis Somlyó búcsút minden év Pünkösd Keddjén, amikor a Gyergyómedencei hívek hálát adnak a Pünkösdi Búcsús kegyelmekért.
Orbán Balázs síremléke – Szejkefürdő
Orbán Balázs a Székelyudvarhely melletti Székelylengyelfalván, ősi székely család sarjaként látta meg a napvilágot. Székelyudvarhelyen végezte tanulmányait, míg az 1846-os év tavaszán az otthoni tájat maga mögött hagyva vándorútra indult, ahonnan csak 1859-ben tért vissza.
Az abszolutizmus évei alatt és az azt követő rövid, békés időszakban széltében-hosszában bejárta Székelyföldet. Meglátogatott minden egyes települést és a látnivalókról, illetve a természeti kincsekről pontos jegyzeteket és fényképeket is készített.
1868 és 1873 között jegyzetei nyomtatásban is megjelentek A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címmel.
Gyermekei nem születtek, így a székely népre hagyta hatalmas és időtálló művét. Utolsó kívánságának megfelelően Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu sort állítottak, amelyből az utolsó az övé volt.
Székely Határőr Emlékközpont – Csíkszépvíz
A Szépvízért Egyesület által létrehozott Székely Határőr Emlékközpont hiánypótló és egyedi turisztikai célpont Székelyföld térképén. Ugyanakkor a háborúk okozta károk, áldozatok, szenvedések bemutatásával hozzájárul a modernkori európai pacifizmus fenntartásához.
A 2021 augusztusában megnyílt emlékközpont az id. Dájbukát Dávid örmény kereskedő által 1866-ban épített, és ma a helyi önkormányzat tulajdonában lévő impozáns épületben kapott helyet.
A kiállításon látványban gazdag tárgy- és térrekonstrukciók mellett korszerű technikai eszközök is segítik a látogatókat abban, hogy megismerkedhessenek 1000 év történelmével.
Adorján Imre kúria – Csíkménaság
Csíkmenaság Hargita megyében, Csíkszeredától kb. 25 km-re, a Csíki-medence keleti peremén fekszik. Az Adorján-házat 1797-ben id. Adorján Imre őrmester építette, majd a kaput fiával, ifj. Adorján Imrével együtt 1828-ban állítatták. 1835-ben ifj. Adorján Imre és felesége újraépíttette a házat, ezzel megadva jelenlegi formáját.
Az Adorján-ház kőpince fölé, kőalapozásra épített boronaépület, mely a székelyföldi ereszes házak alaprajzilag legfejlettebb típusához tartozik.
A csíkmenasági székely lófő Adorján-család házát és a hozzátartozó fedett, kötött nagykaput 1955-ben műemlékké nyilvánították. A lakóházat igényes homlokdíszei, födéme és különleges íves pincelejárója tette már az 50-es években is figyelemreméltóvá.
A házat a 80-as évek óta nem lakták, állapota folyamatosan romlott. A műemlék sorsát a Csíki Műemlékvédő Egyesület karolta fel. 2001-ben megvásárolta a házat és a kaput, majd pályázatok útján 2003-ban és 2004-ben sikerült elvégezni a házderék és tetőszerkezet helyreállítását, valamint a tető újrafedését.