„A galambbúgos kapu, a székely ház és a csűr együtt fejlődtek, és együtt is múlnak ki a világból. E három együtt tette a székely lakot megkapóvá, a falut idillikussá, s ha e három eleme eltűnik: egyenlővé lesz a székely falu bármely alföldi teleppel.”

Szinte Gábor, 1903

2009 őszén Hargita Megye Tanácsa belép a Máréfalvi Kőlik Hagyományőrző és Művelődési Egyesületbe, hogy éves tagdíjból anyagi hátteret bíztosítson és megyei szintre terjetszthesse ki Kovács Piroska néni máréfalvi kapumentő munkáját. Ez az ideiglenes megoldás 2013-ig tartott, amikor kiderült, hogy tagdíjat csak közhasznú egyesületnek fizethet a tanács, és ezt a közhasznúsítást a jelenlegi törvénykezés értelmében nem kaphatja meg az egyesület, mivel nincs alkalmazottja, és nincsen vagyona.

2009-2013 között Piroska néni irányításával történtek a kapufelújítások – ez meglátszik az adatokon is, és jól illusztrálja azt a tényt, hogy az igazi építkezés belülről történik…

A 14 udvarhelyszéki öreg kapu felújítása vagy állagmegőrzési munkálata mellett 53 máréfalvi kapu kisebb méretű állapotjavítására/ karbantartási munkálatára – zsindelyezés, lekezelés, újrafestés – került sor az udvarhelyi zónában míg a csíki zónában a 4 legrégebbi eredeti helyén álló, 200-250 éves csíkszéki kapu felújítását finanszíroztuk – 1775, 1799, 1806 és 1813.

Első ránézésre egy kicsit meredeknek néz ki az eredmény, de ha értékében nézzük már nem ennyire szembetűnő a különbség. A 144.000 lej felosztása: csíki kapukra 34.000 lej, az udvarhelyiekre 110.000.

A fő irányelv az volt: a székelykapuk hozzátartoznak egy település arculatához, így közösségi érdek is azok védelme – járuljon hozzá felújításukhoz a tulajdonos mellett a helyi tanács is, és akkor besegít az egyesület is…

A felújításokkal párhuzamosan 2011-ben felmérést is indítottunk:
– 13 udvarhelyi település 494 kapujának adatlapját frissítették fel Piroska néni irányításával;
– 3 gyergyói településen – Gyergyószentmiklós, Remete és Csomafalva – 70 nagykaput adatlapoztak a Tarisznyás Márton Múzeum néprajzkutatója, Szőcs Levente irányításával (Gyergyóban még nem volt ilyen jellegű felmérés);
– Felcsíkon 8 település 151 nagykapuját adatlapozta Sándor Ágnes a Nexus Alapítványtól;
– Alcsíkon 8 településen (Fiság völgye) 122 nagykapu beazonosítását végezte el Károly Veronka a Repülj Madár Egyesülettől.

Az értékesebb kapukról Dr. Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató készített értékelő adatlapot.

Összehasonlíva az eddigi felméréseket – összevetve Csergő Bálint udvarhelyszéki felmérését a 70-es évekből, Kovács Piroska néni a 90-es években végzett inventarizációjával, majd az előbbi Hargita Megye Tanácsának Műemlékvédő Közszolgálata által finanszírozott 2o11-es leltárral – az a szomorú tapasztalat hogy 10 évente 10 százalékát elveszítjük ennek az örökségnek: lebontják, vagy karbantartás hiányában fizikailag elpusztul.

2013 vége – 2014 eleje új anyagi forrás keresése az elnök úr részéről: az eredmény egyedi támogatás a Bethlen Gábor Alaptól – 2014-ben a Kőlik Egyesületnek már Szallós Kis Judit vezetésével, majd 2015-2016-tól a Hargita Megyéért Egyesületnek.

És továbbra is várjuk a felújításra váró kapuk tulajdonosainak a jelentkezését az alábbi űrlap eljuttatásával a Hargita Megyéért Egyesülethez: www.szekelykapuk.ro vagy hozzánk.

Székelykapu program – Támogatási űrlap