Székelyderzsi unitárius vártemplom
Az Udvarhely térségében található műemlék együttes az UNESCO világörökségének részét képezi. A 15. században épült, erődfalai 17. századiak.
Legnagyobb értékét a belsejében látható XV. századi falképek jelentik, melyek közül kétségtelenül legjelentősebb a Szent László legendáját ábrázoló képsor, melyet 1419-ben Ungi István fia megrendelésére festettek és egyike a legjobb minőségben fennmaradt Szent László falképeknek.
A vártemplom három egységből áll: torony, várkerítés és a templom.
A várfal belső oldalán egykor gyilokjáró futott körbe, amelyet 1788-ban lebontottak, miután nem volt már szükség védelmi funkcióra. A várfal érdekessége, hogy a belső részére színeket építettek, ahová a falu lakói elhelyezhették ingóságaikat és ahol a falu gabonakészletét tarthatta. A bástyákat szalonna és füstölt hús tárolására használták.
A templom érdekességei közé tartozik az az 1929-ben előkerült rovásírásos tégla, mely ma is látható. A szakemberek valamikor az 1274-1431 közti időszakra teszik ennek keletkezését. A tégla felirata vitatott, egyik fordítási változat szerint ez áll rajta: Miklós Derzsi apa-pap.
A szentély boltozatát faragott kövek díszítik. A szószéktől jobbra haladva a papi szék fölött két olyan zárókő látható, amelyek csúfolódó arcot ábrázolnak. Ezt követően az első zárókövön a székelység címere, a másodikon egy címerpajzsban ábrázolt eke, a harmadikon a templom építéstörténetében nagy szerepet játszó Petky család címere látható.
A templomot méltán híressé tevő falképek a déli és az északi oldalon futnak. A bejárattól jobbra, a déli oldalon az első kép Pál apostol megtérését ábrázolja.
A második képen Szent Mihály arkangyalnak egész alakos ábrázolása látható. Kezében serpenyős mérleggel, amelynek felső serpenyőjében ördögöket, az alsóban egy imádkozó nőt lehet látni.
A déli falrész harmadik képe töredékesen maradt meg, amely három alakot ábrázol, fejükön püspöksüveggel, kezükben püspökbottal.
Az 1720-ban épített karzat alatt egy női mártírlegenda töredéke látható.
A templom északi falrészén a Szent László legenda festett képei figyelhetők meg. A nagyváradi várból a kunok ellen induló királyt és seregét megáldja a püspök. Ezután következik az ütközet, üldözésjelenet, birkózás, lefejezés és végül a pihenési jelenet.
Az északi falrész utolsó képe Remete Szent Antalt ábrázolja, akivel szemközt két vörös ruhába öltözött, glóriát viselő nőalak látható.
