Kászonimpér a Kászon-patak mellett, Feltíz és Altíz folytatásában helyezkedik el, Jakabfalva irányában. A főút éppen csak a szélén halad át, felfűzve ezt a települést is. Összefüggő egységet alkot az előző két faluval, térben azonban elhatárolható, gyérebben beépített terület, amely a Tekerő- és Bakmáj- patakok mentén alakult ki. A faluban fafeldolgozó üzemek és régi szövetkezeti istállóépületek találhatóak, valamint a műemlék Balázsi-kúria.
Történelmi iratok alapján Kászonimpér a legrégebbi kászoni település. A patak jobb partján lévő részt nevezik Fenyőaljának, itt található egy kis kápolna is, amely az ősi falurészt hivatott jelölni. A falu nagyobb része a patak bal partján helyezkedik el, a főúttól távolabb. Térben a Kászoni-medence keleti határán lévő hegyek lábánál helyezkedik el, Altíz és Feltíz falvaktól a Hosszúhegy nevű domb választja el.
Kászonimpér esetében egyértelműen felismerhetőek a szeres településrend jellegzetességei, az egész települést ez dominálja. Izgalmas zsákutcák, elágazások, rövidítések, ösvények jellemzik. A térképen viszonylag nehéz volna felismerni utcák jelenlétét csupán a házak helyének láttán.Talán csak a Bakmáj falurész felé vezető utca, a Tyúkos-híd utáni szakasza kivétel, ahol egy szépen kanyargó utca mellett sorakoznak a házak. Bakmáj egy jól megkülönböztethető falurész, egy tucat ház alkotja a hasonnevű patak medencébe való belépési pontja és a Kászon patakába való beömlése közötti szakaszon. A falu területe lazább kihasználást mutat, az egyes falurészek kissé elkülönülnek, ez talán utalhat a település fiatalabb jellegére.
A település változatosságát tekintve nehéz volna egy jellemző portabeosztást megfogalmazni Kászonimpéren. Általánosságban megállapítható, hogy a házak tornácukkalkeleti-déli irányba vannak fordítva, a csűrük pedig lezárják az udvar terét. Az utcához valóigazodás kevésbé jelentős, sokszor az épületek háta néz az utca felé.
AZ ÖN HOZZÁSZÓLÁSA