Csíkmadaras a Csíki-medencében, az Olt két partján elterülő kompakt település. A településen átfolyik a két ágra szakított Madaras patak. A Brassó – Madéfalva – Déda vasútvonal szó szerint kétfele vágja a települést. A szántóföldek javarészt a dombokon terülnek el, az Olt melletti alacsonyabb területek kaszálóként, a községtől nyugatra, a Hargita keleti oldala fele emelkedő területek pedig legelőként vannak hasznosítva. A kiterjedt erdős területek legismertebb része a Madarasi Hargita.
Az 1567-es jegyzékben a községben 30 kaput jegyeznek, szerepel ugyanitt négy adómentes hámoros, hiszen Madaras az erdélyi fejedelemség vasgyártásának jelentős központja. A XVIII. sz.-ban kimerül a vasérc, innentől a település erős fazekasközpont, egészen a XIX sz. végéig, amikor a fazekasság Dánfalvára költözik. A Habsburg Birodalom három katonai felmérésén a község szinte változatlan alapterületű, gyakorlatilag a XVIII. sz. végi állapota megegyezik a XIX. sz. végén rögzített állapotával.
Jól megfigyelhető az a Székelyföldre általánosan jellemző gondolkodásforma, ahogy a templom – védelmi és tűzvédelmi okokból – jól elkülönül a településtől.
AZ ÖN HOZZÁSZÓLÁSA