Szent Mihály római katolikus vártemplom – Csíkszentmihály
A falut és templomát 1333-ban említi elõször a pápai tizedjegyzék, ekkor Sancto Michaele papja, János 1 garast, majd 3 banálist fizet. Ugyanebben az évben Beke pap is fizet 3 banálist. 1334-ben újra János fizet 2 régi banálist. Ekkor már Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma van a településnek. Erre a korra (XIII.-XIV. sz.) utal a fõbejárat kapubéllete. Két régebbi dátumot is számon tartanak: 1103 (Szepesi püspök jegyzõkönyve) és 1188 (1785. évi vizitációs jegyz.). Utóbbiról az a vélemény, hogy 1488 lehet, ami megfelel a mai templom korának (Schematismus 1882, 73).
Csíkszentmihály első temploma feltehetően román kori volt, amit a 15. században átalakítottak. Újabb építkezésre a XV-XVI. század fordulóján kerülhetett sor. Az egykori karzat deszkáin olvasható rovásírásos felirat 1501-es évszáma nemcsak a karzat készítésének, hanem a szentély és a torony befejezésének idejét is jelzi.
Az 1661-es török-tatár támadások idején a templom és torony is jelentős károkat szenvedhetett. A torony egyik harangját 1666-ban öntötték. A ma is meglévő harang 1687-ben készült.
A vártemplom egyhajós építmény, poligon záródású apszissal. Az apszis egyik gyámkövén a Hontpázmány nemzetség kifaragott címere látható.
Főbejárati kapubéllete a román-gótikus stílus hordozója, a XIII-XIV. századból való, amely már 1552-ben javításra szorult.
A templom bordázatának két záróköve van, amelyen egy kifaragott tárcsapajzs látható, Krisztus kínszenvedéseit szimbolizálva. A másik zárókövet Szűz Mária jelvénye, a rózsa ékesíti.
A boltgyámkövek kehely alakúak. Az evangéliumi oldalon levő középső boltgyámkövön tárcsa alakú pajzs látható. Ez a Hontpázmány nemzetség címere, vagyis János, Szentgyörgy és Bazin grófja, erdélyi vajdáé.
A templom nyugati, torony alatti bejárata csúcsíves, két pálcataggal és két horonnyal van ellátva, talapzata csillaggal díszített.
A hajót 1819-ben bővítették, az építkezés során a régi falakat megőrizték, amelyeken falfestmények tűntek elő. Az ablakokat a XVIII. században átalakították, de az eredetiek nyomai kivehetők. A templom délibarokk oldalhajója újabb keletű toldás.
A hajó északi falán található a XV. század első évtizedeiből származó Kálvária falkép, ugyanakkor az újabban feltárt Szent László legenda freskótöredékei is látszanak.
Berendezéséből említésre méltó késő barokk főoltára, gazdagon faragott, aranyozott díszítésével és Guido Reni közismert kompozíciója nyomán festett Szent Mihály oltárképével.
A templom tornyát az 1694. évi tatár rabságból való kiszabadulás emlékére Csíkszentmihályi Sándor Mihály építtette. A cinteremfal építése a XVII. századra tehető.
