Református templom – Felsőboldogfalva
Felsőboldogfalva a Nagyküküllő és a Garán-pataka összefolyásánál, Székelyudvarhely szomszédságában található. Nevét a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomról kapta.
A templom magas tornyával és középmagas, zsindelyfedésű kerítőfalával a Nagy-Küküllő középső szakaszának igen jelentős építészeti emléke. A műemléktemplom több építészeti korszakból őriz értékes részleteket. A templom hármas téralkotású: a torony (nyugaton), a támpilléres hajó és a közös tető alatt a vele egyszélességű, sokszögzáródású szentély. A templom hossza 20 m (ebből a szentély 8,30 m), szélessége 6,50 m. Területe 198 nm.
Felsőboldogfalva egyházát először az 1333. évi pápai tizedjegyzékben említették de Villa Sancte Marié néven. 1497-ben a korabeli dokumentumokban Boldogazzonfalvaként jegyezték be, ami azt bizonyítja, hogy Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma volt.
A templom építése három korszakra osztható. Az első szakasz a XII. századra, vagy az 1241-es tatárjárást megelőző időszakra tehető. A kisebb méretű templom létét egyenes záródású szentélyének feltárt alapjai bizonyítják.
A hajdani templomot a második szakaszban, a XIII. században bővítették, a szentélyét egyenes záródással meghosszabbították. Abból az időszakból való mai hajója, a félköríves déli és a csúcsíves nyugati kapu, a diadalív nyílástávolsága és vállköve, a falképek, valamint a déli fal csúcsíves ablaka.
A harmadik szakaszban templom építésekor figyelembe vették az előző elhelyezését és méretét. A templom ma a 15. századi átépítés formájában látható. A régi hajót új, sokszögzáródású, késő gótikusszentéllyel toldották meg, a hajót beboltozták és támpillérekkel erősítették, a nyugati homlokzat elé tornyot építettek.
Az északi fal ablakától a diadalívig terjedő szakaszon és a diadalív falán az 1974 -1975-ös javításkor bukkantak a falképekre, A XV. század első feléből származó, magas művészi szinten készült felsőboldogfalvi falképeket az erdélyi falképfestészet értékes emlékei között tartják számon, melyek a székelyderzsi templom déli falának falképeivel mutatnak hasonlóságot. Az átmeneti korból származó hajó falait az új szentély építése és a hajó gótikus átalakítása előtt ezen falképekkel díszítették.
A kép szélei csonkultak, a középen térdeplő Gáspár arca megsemmisült, Menyhárt és Boldizsár nem látszanak. A jelenet jobb oldalán, kék palástban Mária ülő alakja jelenik meg, kezébena Kisjézussal.
