A falu kialakulását a 18. századi besztercei tutajozásnak köszönheti, amely által a gyergyói fa- és borvízszállítmányok messze eljuthattak. Itt volt a moldvai vám, a kereskedőúton továbbhaladva a Kis-Beszterce völgyébe visz az út, ahonnan Moldvába s Bukovinába igyekeztek a megrakott szekerek. Nevét az ezen a tájon ritka tölgyerdeiről kapta.
A település szerkezete a növekedés következtében nem változott: a házak vonala messzi kanyarog a mély, hosszú, elágazó völgyekben. A forgalomtól elzártabb részeken, a völgyek eldugottabb sarkaiban megmaradtak a legelsőként ide a Gyergyói-medencéből érkező székelyek házai, melyeken szerencsére nem fogott a mai kor romboló, átfestő, átalakító szele. Egységes faluképpel ezekben az elzártabb részeken találkozhatunk, ahol megmaradtak a deszkakerítéssel szegélyezett girbe-gurba utcák, a szabálytalan alakú telken a nem utcafrontra épített házak rendszere, melyek a régmúlt idők halmaztelepüléseit idézik.
Székely kapuval és szép megjelenésű fakapukkal is találkozhat az ide ellátogató, melyek ugyancsak az elzártabb részeken rendeződnek szép egységbe, itt szebbítik a festői tájjal keretezett utcaképet.
AZ ÖN HOZZÁSZÓLÁSA